Vásárosnamény
Vásárosnamény város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban. Hozzá tartozik 1969 óta Vitka, továbbá az 1939-ben Gergelyi és Ugornya egyesítésével keletkezett Gergelyiugornya.
Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírség és Bereg határán található település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Mátészalka 20 km, Baktalórántháza 24,5 km, Vaja 18 km, Nyírbátor 38 km, Rohod 18 km, Aranyosapáti 11 km, Beregsurány 22,5 km, Tiszaszalka 11 km távolságra található.
Megközelítése
Közúton Nyíregyháza illetve Beregsurány felől a 41-es főúton, Mátészalka felől a Mátészalka-Ópályi-Nagydobos útvonalon, Kisvárda felől a Kisvárda-Anarcs-Szabolcsbáka-Gemzse-Ilk útvonalon, Záhony felől a Záhony-Tuzsér-Mándok-Mezőladány-Újkenéz-Aranyosapáti-Gyüre-Nagyvarsány-Kisvarsány útvonalon. Vasúton a Vásárosnamény–Nyíregyháza– és a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon.
Érdekességek
- 2013. március 17-én itt mérték az év legalacsonyabb hőmérsékleti értékét. Ezen a napon -18,2 fokot mutattak a hőmérők a városban.
Népesség
A település népességének változása:
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
Városrészek
Vitka
Vitka 1969-ig önálló község volt Vásárosnaménytól délre. Ősidők óta megtelepült hely, melyet az alatta folyó Kraszna új medrének ásásánál előkerült urnák, cserepek bizonyítanak. Nevét az oklevelekben 1334-ben említik először, ekkor Vydka alakban írták, 1449-ben Wythka alakban tűnik fel ismét. A 13. században a Vitkai család birtoka, amely 1412-ben új királyi adományt kap rá és a 19. század elejéig a település fő birtokosa marad. A 15. században rajtuk kívül a Kaplon nemzetségbelieknek is volt benne részbirtoka, de 1498-ban Baktay Mátét is birtokosai közt találjuk. 1542-ben Szentdemeteri Bessenyei Márton, 1543-ban Vay Mihály, 1550-ben Kákonyi Péter, 1554-ben Perényi Mihály, 1560-ban Ilosvay Mihály, Uray Albert, Péter és Tamás és Szennyesi Imre, 1573-ban Dálnoki Székely, 1604-ben Kérchy, 1630-ban az Osgyáni Bakos és Lónyaiak, 1662-ben a Verebélyi családok kaptak nádori, vagy királyi adományt egyes részeire.
Vitkát a 18. század elején a gróf Károlyiak szerezték meg. A 19. század elején földesurai a Vitkay, gróf Károlyi, Vay, Lencsés, Makó, Bégányi családok, később az Eördögh család is. Az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Újhelyi Mihálynak (+1904) is van itt birtoka.
A település római katolikus temploma 1748-ban épült, majd 1815-ben újra átépítették. Református templomát 1871-ben építették.
Gergelyiugornya
Gergelyiugornya a Tisza jobb partján fekszik, 1969 óta tartozik Vásárosnaményhoz. A település leginkább tiszai strandjáról, termálfürdőjéről és minden évben megrendezésre kerülő Tisza Party rendezvénysorozatról ismert, de fontos állomása a Tisza-túráknak is.
Nevezetességei
- Református templom: A 16. században épült, 1937-ben lebontották. A régi templomból megmaradt emlékek: záróköve, mely Isten bárányát ábrázolja, Lónyay Zsuzsanna1620-ból való epitáfiuma
- Római katolikus templom: Barokk stílusban épült 1795 és 1815 között. Egyhajós, tornya a homlokzat előtt épült.A templomot Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.
- Tomcsányi-kastély: II. Rákóczi Ferenc 1703-ban itt megszállva bocsátotta ki a „naményi pátenst”, melyben hadba hívta a szabolcsi nemességet. A 17. század első harmadában építtették az árkádos tornácú, négytornyos, sarokszobás rezidenciát. 1728 körül bővítették, s ifjabb Lónyay László alakította át mai barokk formájára. Az államosítás után hadkiegészítő parancsnokság, később kollégium volt a kastélyban. Trianontól az államosításig a felvidéki Tomcsányi család lakott a kastélyban, akik házassággal kerültek a Lónyayakkal rokonságba. 1986-tól 2005-ig üresen állt. A leromlott épületet 2007-ben uniós pályázat segítségével újították fel, jelenleg a Beregi Múzeumnak ad otthont, melyen állandó kiállítása: „Bereg kincsei”. Régészeti, népművészeti és öntöttvaskályha-gyűjteménye mellett iskolatörténeti kiállítás is látható itt.[3]
- Eötvös-kúria – 1720-ban építtette Eötvös Miklós. Az épületet a 19. században bővítették ki.
- A málenkij robotra elhurcoltak emlékműve
- A város nevét viseli Naményi piros almafajta, melyet itt nemesítettek ki az 1970-es években.
Testvérvárosai
Vammala, Finnország
Ølgod, Dánia
Nagykapos, Szlovákia
Beregszász, Ukrajna
Niš-Medijana, Szerbia
Kozloduy, Bulgária
Margitta, Románia
Forrás: https://hu.wikipedia.org